Lehet, hogy Palik László páratlan, csodálatos tulajdonságokkal felvértezett ember, aki fantasztikusan vezeti a Hungaroring zRt.-t, és nagyszerű versenyző.
Még azt is elhiszem, hogy régen jól közvetíttet. De ez a képessége elillant, jó pár évvel ezelőtt. Évek óta nincs az az izgalmas futam, amit ne tudna elrontani az erőltetett stílusával. Kezdődött a minden nézőre rátukmált „Sumi” rajongásával, amit még valahogy ki lehetett kapcsolni.
Aztán feltűnt, hogy mikor tanult új szót vagy kifejezést („abszolvál”, „brutális”, „ráteker”, „féktáv”, „ki szélesíti a pályát”, és még sorolhatnám), ami akkor volt igazán idegesítő, amikor mindig ugyanazt a szót használta mindenre, nem foglalkozva azzal, hogy illik-e oda az a szó.
Az idén egy újabb idegesítő tulajdonság tűnt fel. A közvetítő társ előáll egy ötlettel, elmélettel, hír elemzéssel. A csoda kommentátor szépen közli társával, hogy ez mekkora baromság volt, majd a két perccel később úgy vezeti elő ugyanazt a mondandót, mintha abban a pillanatban pattant volna ki csodálatos affektáló fejéből.
Utálom a reklámokat. Orbitális ökörségnek tartom, hogy futam közben reklámot adnak, még ha csak a fél képernyőn is. De ha Palik ül a fülkében, alig várom, hogy egy kicsit csöndben legyen.
Szóval: No Palik on the Screen