folyik a víz

Amikor ősszel felvonult az apparát, hogy megcsinálja előttünk a járdát, szóltam a munkavezetőnek, hogy figyeljenek oda. Igaz, hogy baromi ronda volt, de legalább nem folyt a ház alá a víz.

Amikor elkezdődött az olvadás, jött egy óriási eső. Akkor a víz a kapuban állt meg. Három óra lapátolással (közben bőrig ázva) sikerült úgy tereleni a vize, hogy másnap estére lefolyt onnan. Akkor azzal nyugtattam magam, hogy a letaposott hó/jég miatt nem tud a víz csak arra folyni.
Ma kiderült, hogy aznap talán még jobb volt a helyzet mint ma.

Posted in düh | Tagged | folyik a víz bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

"be szeretnék iratkozni"

Ma rekord dőlt a könyvtárban. A statisztika mai sorába a a tanulók rublikába a 43-as szám került. Ebből 12 gyerek volt a friss beiratkozó.

Az első új olvasó még tegnap szeretett volna jönni, de egy kissé elkésett. Már a bezárt könyvtár és a kapu között jártam félúton, amikor megállított, hogy be szabad-e íratkozni a „könnytárba”. Megegyeztünk, hogy majd ma bejön, és megoldjuk a beiratkozást.
Ma délben belépek az ebédlőbe, még fel sem mértem a rám váró menüt, amikor elém állt ugyanaz a gyerek, hogy akkor beíratkozhat-e ma a „könnytárba”?
Elmondtam neki, hogy terveim szerint megebédelek, majd a fejemből gyomromba vándorló vér, fejmbe való visszakényszerítése végett, a tanáriban az ebéd után elfogyasztok egy kávét is, és utánna beíratkozhat.
Miután belapátoltam a zöldséglevest, leültem, hogy hozzáfogok a makarónimhoz, amikor fentemlített gyermekünk (továbbiakban I.):
akkor beíratkozhato ka könny’tárba?
A kávé után rémülten szembesültem azzal a 14 gyerekkel, akik mind rám vártak az ajtó előtt. Ahogy I. meglátott elhagyta száját akaratát kifejező mondat: „Szeretnék beíratkozni”.
Ajtó nyílik, vágta a kölcsönző asztalhoz, két gyerek gyorsabb volt mint I. …

I.:

Szeretnék beíratkozni!

én:

Rendben, de sajnos várnod kell a sorodra.

gyerek 1:

visszahoztam a könyvet, és szeretnék vinni egy dínósat.

én:

Sajnos nyincsen dínós tegnap elvitték az összeset.

I.:

Szeretnék beíratkozni!

én:

Rendben, de várj a sorodra. (gyerek 1-hez:) Azért nézz szét, hátha találsz valamit.

I.:

Szeretnék beíratkozni!

gyerek 2:

Én is visszahoztam a könyvet, de én most nem vinnék semmit…

én:

Rendben, akkor az olvasójegyed itt marad. (I-hez:) Na most te következel.

I.:

Szeretnék beíratkozni!

én:

Rendben! Hogy hívnak?

I.:

Szeretnék beíratkozni!

Ma még ennek a kölöknek kb 12 osztálytársa íratkozott be, fele nem tudta hol lakik, fele nem tudta mikor született, és nagyon kevés olyan van, aki a két halmazból egyikbe sem esik bele.

Miközben én a folyamatosan érkező beíratkozókkal foglalkoztam azok, akiknek már megvolt az olvasójegye, nekiestek a polcoknak. Utólag kiderült, hogy megint nem ért semmit a kicsiknek összeállított tájékoztatóm:
A könyvnek van borítója, hátlapja, gerince. Melyik részt látod a polcon? (válasz: azt a vékonyt) Igen a gerincét. Mi van a könyv gerincén? (vál.: Betű. Írás.) Igen betűből álló írás, a könyv címe. Mire való a könyv címe? (vál.: Hogy tudjuk, mi van a könyvben). És ha fordítva teszed vissza a könyvet (t.i. gerinccel befelé), akkor fogod tudni, hogy mi van a könyvben? (vál.: fejrázás) Akkor, hogy az utánnatok jövők tudják, hogy mi van a könyvben, hogy teszitek vissza a könyvet?
Ezt 10-ből 1 gyereknek kell csak egyszer elmondani. A többinek legalább kétszer, de van olyan, akinek minden héten elmondom. A jelzőcsík használatáról már nem is beszélve… (de ezt majd egy másik alkalommal)

Egy felület kialakítás gondjai

Most a kölcsönzési felület kialakításán agyalok, mert egyszerűen nincs ötletem. A legoptimálisabb az lenne, ha egy felületen oldhatnám meg. Azt nem szeretném, hogy csak egy olvasójegyszámot, és egy könyv azonosítót kelljen megadni, mert ez elég „ridegnek” hatna számomra. Ha viszont kilistázom egy oldalra az összes olvasót, meg könyvet, az túlzás. Először arra gondoltam, hogy készítek két iframe-t az egyikbe az olvasók, másikba a könyvek. De ez is soknak tűnik. Kb. 100-150 olvasóval és 6-8000 könyvel számolok. Én jelenleg nem tudok épkezlab megoldást erre a problémára. Addig is míg ezt kitalálom, elkezdem összerakni a dokumentációt.

Posted in szakma | Tagged | Egy felület kialakítás gondjai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Elmélkedés, avagy hogy lesz két egyszerű inputból egy durva alűrlap

Lehet, hogy egy jelentéktelennek látszó dilemma amin gondolkodom (kb. 2 napja töröm a fejem, hogy hogy lenne jobb), de egyáltalán nem mindegy a megvalósitás felől szemlélve.

A probléma kifejtése:
Az „új olvaso” ürlapnál a foglalkozás és az osztály mező kitöltését, nem bízom a véletlenre. A felhasználo kap egy SELECT mezőt, amiből ki kell választania az eddig le tárolt foglalkozásokból a megfelelőt. Úgy gondolom, hogy egy kis könyvtárban, pláne egy iskolai könyvtárban az előforduló foglalkozások száma nem fogja elérni a 10-et. Az osztály megadásánál ugyanezt a módszert választottam. emellett szól még egy indok:
Egy kifejezett kérés volt, a volt munkahelyem felől, hogy ha már meg lehet adni osztályt, akkor ne kelljen minden évben minden olvasónál az osztályt átírni, hanem egyszerűen egy gombnyomással, lehessen „léptetni” az egyes évfolyamokat. Azért a jellemző az, hogy egy olyan gyerek, aki be iratkozott a könyvtárba, nem sűrűn bukik évismétlésre (bár sose lehet tudni 🙂 ) de ha ilyen történne akkor elméletileg egyszerűen lehet majd egyik osztályból a másikba tenni (még egy sor a todo list-be).

Szóval a probléma a következő: azon gondolkozom, hogy az „új könyv” felvételére szolgáló ürlapon a sorozatra vonatkozó adatokat, szabad-e a fent vázolt módon bekérni a felhasználótól. Szóval a tárolt sorozat adatokat, (sorozat cím, sorozat alcím, ISSN) egy SELECT mezőbe pakolnám és onnan választhatná ki, melyikbe is tartozik, ha pedig eddig nem került be azonos sorozatból mű a katalógusba, akkor egy új oldalra irányítva felvehetné azt.

MERT! Ha nem a SELECT-es megoldást választom, akkor először meg kell néznem, hogy van-e már ilyen sorozat tárolva. Ha nincs, akkor eltárolni, utánna egy lekérdezés, amiből megtudom a már biztosan tárolt sorozat azonosítóját és ez kerül majd be a könyv táblába. Ugyanez a kérdés merül fel a szerzőknél is.
Ha viszont van egy SELECT-em, akkor a feldolgozó résznek 2 lekérdezéssel kevesebbet kell végrehajtania, valamint egyből le tudom tárolni a könyv táblában az azonosítót.

Most – míg ezt a szép hosszút megírtam – jutott eszembe egy olyan megoldás, ami ötvözi a két lehetőséget. De ehhez lehet meg kőkeményen JavaScript kellene.
Szóval: a SELECT legvégére, (vagy mondjuk minden 30. után) beteszek egy „nincs benne a listában” sort, amit ha kiválaszt, megjelenik az új bevitelére készített 2-3 INPUT mező. A szerzőknél pedig egy olyan megoldás lenne a legszebb, hogy baloldalon egy TEXTAREA-ban soronként egy szerző, közvetlen mellette egy másik (pl: select size=”3″ megoldással), amiben felsorolom a már tárolt szerzőket. Kattintásra, pedig bekerül a bal oldali TEXTAREA-ba.

Ezzel cask az a baj hgoy biztosan kell hozzá JavaScript, amihez én nem értek. Az igazság az hogy amikor érdekelt akkor sem időm sem energiám, sem az akkor fellelhető tutorialokhoz kötelező előképzettségem nem volt meg az elsajátításához. Jelenleg meg már úgy vagyok vele, hogy ha kell valami, akkor a már elkészített megoldásokat képes vagyok annyir aátalakítani, hogy megfeleljen a céloknak.

Köszönöm az elmélkedés lehetőségét

Posted in szakma | Tagged | Elmélkedés, avagy hogy lesz két egyszerű inputból egy durva alűrlap bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

agytartalom kivetítő (kézi)készülék

Ha létezne egy olyan készülék – akár még kézi is lehetne – amivel, ki lehet vetíteni az agyban jelenlevő képeket, gondolatokat, szóval az agy tartalmát, és aminek az lenne a neve, hogy „agytartalom kivetítő (kézi)készülék”, és ha ezt a „minektalálnakkiilyenirdatlannagybaromságot, de méghakiistaláltákmiafrancnakkellettmegvalósítani kézikészülék”-et rajtam alkalmaznák, akkor valhogy így nézne ki amit kivetítene…. most.

kb ez van most az fejemben